Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Vándorló ünnep, napja nem kötődik naptári naphoz, a Húsvét utáni 8. vasárnapon érkezik ideje.

Pünkösd mindig az Ikrek havában van, amikor minden szárbaszökken a növényvilágban és mi emberek is égig magasodnánk. Égi célokat irányozunk be (Nyilas testiség), tiszta, erkölcsös, emberséges és nemes érzelmeink adatnak (Szűz lelkiség).

Szent időben szent helyen lenni jó. Ezért aki csak teheti, Csíksomlyóba vagy más szakrális központba igyekszik, templomokhoz, pálos romokhoz, dombtetőkre, forrásokhoz.

Szent hely az, amit szent tettel, cselekedettel (imával, böjttel, felajánlással, fohászokkal, gyógyítással, varázslással, szent szeretkezéssel) megszentelünk. Így aztán szent hellyé válnak otthonaink is imaéletünk és házi rítustevéseink okán.

Amikor otthon tartunk szert (akár egyedül, akár családi és/vagy baráti körben), a szertüzet egyetlen gyertya vagy mécses is megidézheti. Ha egyedül vagyunk, az oltárunk előtt tehetünk szert. Ha többen vagyunk, csodás élmény kört alkotni, s annak közepébe építeni közösen oltárt az alkalomra.
Ha szabadtéren tudunk összejönni és máglyát gyújtani, akkor a máglya lesz a szertüzünk.
(A szertűz szent tűz. Lángján ételt főzni, sütni, parazsán szalonnát vagy egyebet sütni szeres népeknek nem illő.)

A pünkösdi házi szert a következőképpen gondolom, és bárki tegye hozzá azt, amit az ő lelke áhít, illetve hagyja el nyugodtan mindazt, amivel nem érez azonosságot szívében! Ez nagyon fontos! Mindannyiunak úgy szereskedjünk, ahogy érzésünk, a bennünk lévő spirituális iránytű mutatja! A helyes irányt az élet minden területén a jóérzésünk jelzi.

Házi oltáron vagy erre az alkalomra alkotott oltáron meggyújtom a fényeket.

Kimondom a következőket:

– Legyen Fény!
– Legyen Fény a világunkban!
– Legyen Fény a világomban!
– A Fény tisztít!

Keresztet vetek magamra: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Elmondom a tisztító imádságomat (Mani imája):

„Tisztíts meg engem, Istenem
Tisztítsd meg külsőmet, belsőmet
Tisztítsd meg testem, lelkem, szellemem,
hogy növekedjenek bennem fénymagok,
hogy fáklyává lehessek.
Hadd legyek láng, hogy mindent enmagamban s magam körül
fénnyé válthassak át.”

Szívnyitó mozgássor

Ülve, állva végezhető, a lélegzet ritmusára.

Tenyereket fordítsd a comb felé!
Belégzéssel csak fordítsd kifelé a tenyereket! Kilégzéssel vissza a combodra!

Csak maradj együtt minden egyes lélegzettel! Folytasd néhány körön át!

A következő belégzésnél emeld meg a karjaidat, szív előtt összesimítva!

Kilégzésnél vissza, tenyér előrefordul, és utána simul rá a combra, a kilégzés végén.

Majd rögtön átfordul belégzésbe, a tenyér előrefordul.

Tenyerek összesimulnak a szív előtt.

Kilégzéssel pedig rögtön indul vissza, és a kilégzés legvégén simul rá a combra.

Maradj együtt minden egyes lélegzeteddel.

Ha teheted, most már egészen magasra emelheted a karjaidat, jól kitárva a felső tüdő csúcsát, onnan fentről, a tengelyen keresztül hozva a szív elé a karjaidat, a tenyeredet!

Folytonos a mozdulat, egymásba áradó a ki- és belégzés. Nincsen szünet vagy fennakadás. Áramlik a légzés, a gondolatok keletkeznek majd tovatűnnek az elmében.

Kipróbálhatod azt is, hogy hozzátársítasz egy szót, egy hangot, pl. Is-ten, Szer-elem.

Egyszerűen engedd meg az elmének, hogy kiválassza azt a szent szót, amit most különösen jól esik ismételni. Vagy lehet só-haj is…

Az utolsó 3 mozdulatot ajánljuk fel három olyan szerettünkért, akinek most különösen nagy szüksége van erre a minőségre!

Megpihenhetsz, megérkeztél. Maradj kicsit mozdulatlan! Szemek csukva

A Szentlélek Isten lelke, ami éltet bennünket. Testünk az Ő temploma. Ezért először a testemet köszöntöm:

Köszönöm, kedves testem, hogy hordozod lelkemet! Köszönöm, hogy halhatatlan szellemem otthont talált benned!
Köszönöm, hogy olyan nagyon erős tudsz lenni! Hála az egészségért, erős immunrendszerért!
Köszönöm, amikor tünet formájában jelzed, hogy változtatnom kell! ÁLDÁS RÁD!

Áldottak legyenek szemeim, melyekkel látok! Áldottak legyetek füleim, mert hallok! Áldott legyen szájam, melyen át a táplálékot magamhoz vehetem és áldott legyen szájam, mert igaz és szép szavakat mondhatok! Áldott legyen orrom, mely mutatja az irányt és kiszagolja az Utat! Áldott legyen két karom, melyben erő lakozik, mégis lágyan ölel. Áldott legyen törzsem, mely hajlik ha kell, áldott legyen csípőm, mely önbizalommal teli! Áldott legyen combom a nagy erejéért! Áldott legyen térdem és derekam, mert általuk földig hajolhatok! Áldottak legyetek lábaim, mert elvisztek oda, ahova mennem kell! ÁLDÁS. ÁLDÁS. ÁLDÁS.

Áldottak legyetek benső részeim: szívem, májam, lépem, epém, vesém, hasnyálmirigyem, agyam, gyomrom, pajzsmirigyem, minden, ami szolgál ebben az életben! ÁLDÁS. ÁLDÁS. ÁLDÁS.

(Ha Te most épp gyengélkedsz, köszönd meg a jelzést, a tünetet, és mondd ki, hogy gyógyul a tested!)

HÁLAIMÁT MONDOK, pl. ezt:

Mindenért, amit adtál,
hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit elvettél
hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit segítségeddel megtehettem,
hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit megakadályoztál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden örömért, amivel boldoggá tettél,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden szenvedésért, amivel formáltál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden békés óráért, amivel széppé tetted életemet,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden problémáért, amitől megszabadítottál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden jó tulajdonságomért, amivel szolgálhattalak,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden gyengeségemért, amivel alázatra tanítottál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden erényért, amit nekem ajándékoztál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden bocsánatért, amiből irgalmadat megismerhettem,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden szép emberi kapcsolatomért, amivel gazdagítottál,
hálát adok Neked, Istenem!

Minden emberért, akit tőlem elszakítottál,
hálát adok Neked, Istenem!

A halálom időpontjáért és módjáért, amit nekem választottál,
hálát adok Neked, Istenem!

A helyért, amelyet nekem országodban készítettél,
hálát adok Neked, Istenem!

Ámen. Így legyen! Így van! ÁLDÁS.

ÉNEKKEL HÍVOM A SZENTLELKET

(dallam it: https://bit.ly/2QM3rio ):

Jöjj, Szentlélek Istenünk,
add a mennyből érzenünk
fényességed sugarát!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Jöjj, szegények Atyja, te,
bőkezűség Istene,
lelkünk fényed hassa át!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Édességes vigaszunk,
drága vendég, szomjazunk,
édes lélekújulás.
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Fáradottnak könnyülés,
tikkadónak enyhülés,
sírónak vigasztalás.
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Boldogságos tiszta fény,
szállj meg szívünk rejtekén,
híveidnek napja légy!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Ihleted, ha fényt nem ad,
emberszívben ellohad minden
érő, minden ép.
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Mosd meg, ami szennyezett,
aszúságra hints vizet,
orvosold a sebhelyet!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Simogasd a darabost,
fölmelengesd a fagyost,
útra vidd, ki tévelyeg!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Add, vegyék el híveid,
kik hitük beléd vetik,
hétszeres kegyelmedet!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Jámbornak jutalmazást,
engedj boldog kimúlást:
mindörökké mennyeket!
Refr.: Jöjj el, jöjj el! Jöjj el, jöjj el! Jöjj Szentlélek Istenünk!

Ámen. Alleluja!

Elmélkedem:

Rágondolok az apostolokra, a 12-re, mert Júdás helyébe már megválasztották Mátyást, és Szűz Máriára, akik kétezervalahány éve együtt voltak e napon. Bezárkóztak, féltek. Féltek, mert a kint ünneplők megölték a közénk született Istent, Jézus Krisztust.

A Molnár V. József egyik pünkösdi előadásából kijegyzetelteket veszem elő, olvasom és elmélkedem:

Annak idején, ezelőtt kétezer évvel a zsidók Pünkösdön Egyiptomból való kivonulásukat ünnepelték. Az Apostolok Jeruzsálemben ezen az ünnepen bezárkóztak egy szobába, mert nagyon féltek. Félelmüknek kettős töve volt. A félelmük egyik tövét az adta, hogy amikor a Mester égbe távozott, rájuk lehelt és mondta nekik, hogy menjetek és tanítsatok minden népet! Amíg a Mester köztük volt, addig könnyű volt vele menni, addig könnyű volt az ő hatalmas erejével nekik is szólaniuk, ha úgy adta a helyzet. De hogy a Mester nincs közöttük, ők egyenként és együttesen is teljesen alkalmatlannak találták magukat arra, hogy a Mester ezen kérését teljesítsék. Ez megfelelési kényszert gerjesztett, és a megfelelési kényszer a félelem egyik töve. Ebben a világban kivétel nélkül az ekkora kicsi gyerektől kezdve a vénemberig mindenkiben valamilyen fokon él a megfelelési kényszer, mindenkiben valamilyen fokon él a félelem ebből következően.
Az Apostolok másik félelme pedig abból adódott, hogy azok, akik kint ünnepelnek, azok képesek voltak megölni a közénk született Istent, Jézust, akkor az Apostolok már tudták, hogy a Mester nem más, mint az érettünk emberré lett Isten. Márpedig ha arra képesek, hogy Istent megöljék, a szégyen fájára feszítsék, akkor bármikor elbánhatnak velük külön-külön és együttesen is. Ez a félelem is benne van a civilizált emberben, hiszen naponta jelentkezik valamilyen új betegség, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani.

A nagyemlékezet azt is megtartotta, hogy Jeruzsálemben, a tizenkét Apostolon kívül, már Mátyással kiegészültek, Júdás helyébe került Mátyás, ott volt Szűz Mária is, az istenszülő asszony, tehát tizenhárman voltak, és csak ők voltak keresztények. A keresztre feszítés – azokat, akik szívesen hallgatták Jézust – azokat elrettentette, megijesztette, azok hátat fordítottak az egyetlen és teremtő Istennek. Tizenhárman voltak csak keresztények. Tele félelemmel. És akkor, csuda történt. Mintha szél támadt volna, kinyíltak az ablakok, és az Apostolok feje fölött megjelent a kettős lángnyelv, hiszen a Jóisten pontosan tudta, hogy félelmüknek kettős töve adatott. Ő mindent tud. Mindent tud és mindent számon tart.
Közülük, amikor megjelent a kettős lángnyelv a feje fölött, közülük a leggyávább, Péter állt fel először, hiszen a Szentlélek áradt ki rá. Igen, Péter a leggyávább az apostolok között. Annak idején, amikor a Mester szólt nekik, hogy „Egy kicsi ideig még veletek leszek, aztán nekem el kell mennem innen. Ahova én megyek, oda ti még nem jöhettek.” Akkor Péter azt mondta, hogy „Uram, bárhova mész, én követlek téged. Ha kell, a halálba is.” Jézus akkor azt mondta: „Péter, Péter, azon az iszonyatos éjszakán, amikor engem megaláznak és meggyaláznak, te első kakasszóra háromszor elárulsz engem.” Az történt. Mivel fölismerték Annás udvarán, háromszor tagadta meg a Mesterét. Kétszer azt mondta „Esküszöm, hogy semmi közöm a názáretihez!” Aztán, mikor megszólalt a kakas, sírvafakadt. Péter. Valamennyien Péterek vagyunk. Valamennyien.

Akkor, amikor Péter fölállt ezelőtt kétezer évvel, kinyitotta az ajtót, és prédikálni kezdett. Nemcsak zsidók voltak ez alkalmon Jeruzsálemben, hanem voltak ott görögök, voltak káldeusok, voltak arameusok, másfajta népek is a környékről, és mindenki értette, amit mond, anélkül, hogy szinkron-tolmács lett volna. Ennek egyszerű oka van, hogy ha valaki hagyja, hogy a Szentlélek szóljon általa és belőle, a Szentlélek szava minden más nyelvű ember számára is érthetőé válik, a Jóisten gondoskodik róla. Nem kell, hogy fájjon a fejünk, nem kell, hogy azon töprenkedjünk, hogy a görög hogyan érti meg az én arameusi beszédemet, vagy akár a káldeus. Akkor ott háromezren megtértek. A többi apostol is fölállt, és elindultak a világ legsötétebb birodalmába, a Római Birodalomba, és történelmileg jelentéktelen idő alatt a világ legsötétebb birodalmának a népe, Európa példája, Róma javarészében kereszténnyé lett. Annak ellenére, hogy kereszténnyé lettek, hogy a római császároknak kedvenc szokása volt, hogy beterelik a keresztényeket egy arénába, rájuk eresztik a vadállatokat, vagy a gladiátorokat.

… föltétlen, akár ma este, akár holnap reggel, de mindenképpen még Pünkösd előtt, egy kis időt szánjanak arra, hogy elcsöndesülnek. Egy kis időt szánjanak arra, hogy belehelyezik magukat valamelyik apostolnak az életébe. Ugyanis ezek mögött az apostolok mögött nem volt banktőke. A Mester azt mondta nekik: „Egy öltözet ruhát vigyetek csak magatokkal, váltás ruha se legyen nálatok, és ne vigyetek magatokkal élelmet se.” Elindultak. Elindultak és győztek. (…) Iszonyú fenyegetettségben. És nem volt mögöttük hadsereg sem. Római típusú intézmény sem. A Szentlélek ereje fölött nincs erő. Ezt a beláthatatlan mindenséget, amelynek a működése döbbenetes összhang, a teremtője, az Egyetlen Élő Isten; az ő ereje a Szentlélek ereje. És ebben az esztendőben, mint ahogy említettem, mivel nagyon szeret bennünket a Teremtő, hatalmasan árad ki ránk, és ebben az esztendőben észre kell vennünk, hogy ugyan nemigen van tőkénk, ne is törekedjünk rá, hogy sok legyen, hiszen fölmenőink azt hagyták ránk, hogy „Addig takarózz, amíg a takaród ér!” . Nem kell attól félnünk, hogy hadseregünk sincs, nem kell attól se félni, hogy már a természetes intézményeink, amelyek Istentől valók, már csak itt-ott maradtak meg szórványban, a Jóisten velünk lesz. Velünk lesz, ha kitárjuk a lelkünket, ha készülünk erre a Pünkösdre, akkor megkapjuk azt az erőt, ami működteti majd (…) az engesztelést. (…) Ehhez egység kell, és a Szentlélek megteremti az egységet. ERŐ! Nem a te erőd, te lehetőség vagy, a Szentlélek ereje befogadására. A te hited kell ahhoz, hogy ez az erő benned, általad és a te engesztelő imádságodban valósággá váljék.

Csendesen elmélkedem az Apostolok Cselekedeteiben leírt első Pünkösdről.

Megvizsgálom mely tetteket hajtottam végre félelemből életemben? Hol van bennem a megfelelési kényszer? S mikor halogatok? Mert amikor halogatok MAGAMRA MONDOK NEM-et, a Jóisten pedig IGEN-t mondott rám…

Mindezeken elmélkedem.

Elmondom Szent Ágoston imáját:

LÉLEGEZZ BENNEM,
Szentlélek Isten, hogy szentül gondolkozzam,
Te indíts engem, Szentlélek, hogy szentül cselekedjem.
Hódítsd meg szívemet, Szentlélek Isten, hogy szentül szerethessek.
Erősíts meg engem, Szentlélek Isten, hogy szentül oltalmazzak másokat.
Oltalmazz engem, Szentlélek, hogy szentségedről soha meg ne feledkezzem. Ámen.

MEGKÖSZÖNÖM, hogy tehetem ezt a szert és záróimádságot mondok, Wass Albert MIATYÁNK-ját a „Hagyaték” c. könyvéből:

Úristen, mennyei Atyánk, áldott legyen a Te neved. Itt van már a Te országod mivelünk és mibennünk, s tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé, mert megszabadítottál minket a gonosztól, s erőt adtál nékünk az élethez, mely Téged dícsér Urunk, a mai naptól kezdve örökkön-örökké.

A TEREMTÉS VÁLASZÁNAK MEGTAPASZTALÁSA: elcsendesedem.

Figyelek megtisztultan, erővel eltöltött szellemem sugallatára.

Elénekelem a „Virágozzék ki bennem, benned, bennünk az Isten!” című dalát a MaGong együttesnek!

Itt meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=N2l00t2mHHA

Áldást kérek magunkra, egymásra, csoportunkra, hazánkra és az emberi nemre.

Az áldás-gyakorlatot 7-szer végezem el úgy, hogy ha egyedül vagyok, akkor magam elé képzelem szeretteimet, nemzetemet, az egész világ emberiségét. (Ha nem egyedül vagyok, akkor körben állunk.)

Legyen Áldás előttem: karok magunk előtt ölelő mozdulat
Legyen Áldás fölöttem: karjaimmal a fejem fölött kupolát formázok
Legyen Áldás mögöttem: hátul végig a testemen a földig lehozom a karjaimat
Legyen Áldás alattam: leguggolok és tenyereimmel érintem a földet
Legyen Áldás bennem: felállok és közben a kezeimet a testemhez közel felhozom a szívemig, tenyerek felfelé néznek
Legyen Áldás minden szavam: kezeimet a tenyérhátak érintkezésével kifordítom és tenyérrel felfelé előre nyújtom
Legyen Áldás körülöttem: karok szétnyílnak oldaltartásba, tenyerek felfelé néznek
Legyek olyan áldott, mint, amilyen áldott Te vagy!: tenyereket magam elé hozom és előrenyújtva áldó mozdulatot teszek (tenyerek előre néznek a szemben álló, vagy odaképzelt testvérem felé)

ÖRÖM, BOLDOGSÁG, MULATSÁG: szeretetlakomát csapok. 🙂

Valami olyat fogyasztok, amit szeretek.

A gyertya lángját koppintóval vagy kis pohárral úgy szüntetem meg, hogy átküldöm a másik oldalra, a másik világra.

Az a fény, amit én most itt eloltok, az a másik oldalon feltámad. Ezzel a szándékkal történik a gyertya eloltása. (Paksi Zoltán tanítja így.)

ÁLDÁS. ÁLDÁS. ÁLDÁS.

————–

UTÓIRAT:

A SZER maga az isteni törvény! Ha ezzel etetjük egymást, akkor megvalósul a szeretet. Ha rajta vagyunk a szeren (az isteni törvénynek megfelelően élünk), akkor szerencsések vagyunk (minden sikerül, ami szívünk óhajtása, mert érzéseink tiszták).
(Az egyszerűség Isten-szerűséget jelent. Az EGY Isten „neve”. A szer az Ő törvénye. Aki egy-szerű, az isten-szerű, olyan mint a Teremtő. Mert lényege legmélyébe ért le, a tenmaghoz. Oda, ahol te is ten vagy és én is ten vagyok. Ez maga az Önvaló!)

Az Egyszer volt, hol nem volt-mesekezdet valójában Egy Szer volt, hol nem volt-jelentésű. Arról szól, hogy egyetlen egy isteni törvény létezik. S ha ezt megvalósítjuk, akkor van. Ha nem valósítjuk meg, akkor nincs!

Jézus mondta: Akinek van, annak adatik! Ha tehát arra állítódom be, hogy nekem mennyi mindenért van okom a köszönetre, ha hálás tudok lenni, akkor egyre több adatik a jóságokból. (Akinek meg nincs, tehát nem értékeli azt amije van, attól még az a kicsi is elvétetik, amije van mert csak a hiányra áll rá a szeme/füle/stb.)

A hálaadás által életünkben a jó növekszik, megsokszorozódik. A köszönetre való beállító-dásunk, az örömre való ráhangolódásunk, a csodavárás igézete meghozza az élet élvezetének gyakorlását. Hisz azért vagyunk itt, hogy boldogok legyünk! :o) ÁLDÁS.

Ünnepi öltözet:
A szertartásokon az asszonyok földszoknyában vagy földig érő bőszoknyájú ruhában vesznek részt. (A férfiak fehér ingben/ünneplőben.) A földszoknya hosszú és bő szoknya és legalább térdközépig ér. Ez a forma és a szinte földet seprő szoknya(rész) segíti a földelést,
a Földanya felé való nyitottságot, kapcsolódást. (A szűk szoknya leszűkíti lehetőségeinket.)
A hosszú harangszoknya a három alcsó csakrát erősíti és a termékenységet segíti. S mivel ezt nem kizárólag anyagi értelemben, szertartás alkalmával tanácsos, hiszen „varázsolunk”!

Öltözékünknél jó, ha a természetes anyagokat részesítjük előnyben, mert így nem zárjuk el a DNS-t az erőforrásától, képes pörgő állapotban maradni, s így kevésbé hatnak rá az átprogramozó hatások (pl. mobiltelefon, radarok, vírusok). A mobiltelefonokat épp ezért kikapcsoljuk és lehetőség szerint távol tartjuk a szertartás helyszínétől.

Használhatunk öltözékünkön, akár kiegészítőinkön az óvó-védő/erősítő magyar jelképeket! A magyar népi motívumok nagytöbbsége nagy erejű, pozitív, isteni, teremtő szimbólum. A magyar népi hímzések világát tanyulmányozva ráakadhatunk a nekünk megfelelő jelekre. Pl. szívalak, kör, perdület (idegen néven: spirál) forma, tulipán, szegfű, rózsa, liliom, nyolc-szirmú virág, rozmaring, búzakalász, (gránát)alma, világtengely, életfa, egyenlő szárú kereszt.

Feliratos ruhadarabokat szertartásokon nem viselünk. A feliratok (főleg a mellrészen, ami a lélek területe) a szöveg tartalmára „programozzák” viselőjét. És mi szeretnénk, ha szertartások alkalmával tisztán a Teremtő üzeneteire összpontosítanánk.

Ha egyedül, otthon tartunk szert, akkor is ünnepi ruhába öltözünk. Tiszta ruhában, testtel, hajjal végezzük rítusainkat. (Meztelenül is lehet.)