A foszladozó adat a nagyterem merevlemezén hevert. Kézi leporlás és szeretgetés után olvasható az írás, a következők szerint: Azt hiszem akkor kezdődött az egész, amikor egyszer kaptam egy túltávcsövet és belenézve megpillantottam a Földet. Gyönyörű volt! Persze, hallottam már róla az égiskolában, ahol bennünket, csillaggyerkőcöket tanítanak, de mégis! Saját szemmel látni a csodát az...
Elrabolt engem a sárkány. A hétfejű. Korona mind a hét fején, s Karantén névre hallgat a szegény. (Bár a szegény én vagyok, aki most csak várakozok.) Hogy is van ez a mesékben? Sárkányvárba kerül a királylány, s ott csak vár, csak vár, csak vár… S milyen is ez a várakozás? Tőlünk függ! Ugye mindig beszéljük...
Egy Szer volt, hol nem volt, volt egy Szer. Egy lányka.
Még egy királykisasszony is elsárkányosodhat! Bizony ám!
Mese a királykisasszonyról, akinek csudafa nőtt kertje közepén.
