Aki emberekkel foglalkozik, jellemzően magával is törődik, építi, fejleszti magát és belenéz abba a bizonyos tükörbe naponta, ami megmutatja neki egyenetlenségeit és kiválóságait egyaránt. Magam is szinte mindig járok valamilyen kurzusra, elsősorban önmunka jelleggel és ha szükséges terápiás segítséget is igénybe veszek. Most épp egy olyan képzésen veszek részt, ahol az önbizalom és önbecsülés az egyik alapozó modul. Ehhez kérnem kellett 5 ismerősöm véleményét rólam. Kifejezetten úgy válogattam össze azon személyeket akiket felkértem erre, hogy legyen köztük olyan aki csak pár éve ismer, aki hosszú ideje jár hozzám mesés alkalmaimra, és olyan is, aki személyes jóbarátom évtizedek óta. Ezeket a visszajelzéseket összevetem azzal, ahogyan én látom magamat. Remek érzés, hogy az jön át, amit adni szándékozom.
A visszajelzésekből kötöttem most csokrot nektek, hogy az olvasottak bátorítsák a halogatókat abban, hogy velem és Mesebarátaimmal tartson a jövőben szertartásokkal, mesékkel, önmunkával teljesebbé tenni életét.
Amikor először találkoztunk online egy mesés alkalmon, azonnal éreztem, hogy ez a Gabus nagyon “nekem való”. 🙂 Nagyon tetszett ahogy a népmesékhez állsz, mert előtte én már voltam néhány más mesefejtő eseményen, ahol hol pszichológiai szempontból elemeztük a meséket, hol pedig nagyon nemzetközi kitekintésbe és kevésbé a magyar jelképrendszernek megfelelően. Nálad azt éreztem, hogy végre, itt van valaki aki nagyon hasonlóan gondolkodik mint én, csak éppenséggel sokkal többet tud mint én.
Ezen felül nagyon tisztelem, hogy ilyen alaposan mindennek utána jársz, elolvasol, feljegyzel és utána önzetlenül megosztod a köz javára. Nagyon sokat tanultam tőled és még fogok is. Azt is szeretem, hogy mindenkivel a maga világában tudsz kommunikálni, még ha nem is értesz egyet véleményekkel, nem bántasz meg senkit a válaszoddal. Gyengéd vagy a világgal de nem vagy gyenge, ez teljesen világos.
Azt is szeretem, hogy nem megmondasz dolgokat, hanem megbeszélsz, nem vagy karót nyelt spiri akinek miután “megvilágosodott” már bizonyos dolgok derogálnak vagy nem férnek bele – úgy értem saját gyengeségeidről, hibáidról is nyíltan vallasz egy “és akkor mi van”-attitűddel, ami nekem nagyon tetszik, mert én is hasonlóan érzem a saját történeteimmel kapcsolatban…és akkor mi van?
(B. Á.)
—oo-o-oo—
Szeretem a humorodat. Szeretem, ahogyan az életed során tanultakat (akár tudomány, akár emberi tapasztalat) igyekszel minél teljesebben beépíteni a mindennapokba, a kapcsolataidba, a gondolkodásodba, a viszonyulásaidba.
Főleg szeretem, és példaértékűnek tartom, ahogyan továbbadod – fáradságot, időt, energiát nem kímélve, rendületlenül – a tudást.
…
Szeretem, hogy emberi vagy, nevetsz, sírsz, őszintén megvallod, bevallod, ha valami nem jó, vagy nem megy. És tudsz magadon is nevetni, és kritikusan szemlélni Gabust. És én igenis tapasztalom, hogy szeretettel és megengedően fordulsz önmagad felé. Pl. tőled tanultam meg, és MINDIG te vagy a lelki szemeim előtt, amikor valamire nemet mondok…
…
És hogy kitartóan teszed, amit tenned kell.
(H.K.)
—oo-o-oo—
– Spirituálisnak látlak, ami számomra nem csak azt jelenti, hogy nyitott vagy a hétköznapi dolgokon túli „láthatatlan” dolgokra, hanem folyamatosan próbálod összekötni ezt a mindennapokkal. Fentről injektálod a hétköznapiba az Isteni igazságokat, mintegy folyamatos megtermékenyítése ez az anyaginak, hogy élővé, létezővé tegyed.
– Ehhez rendíthetetlen szorgalommal, alázattal és kíváncsisággal keresed és használod a ránk hagyott tudást, hogy mindezt jobban tudd működtetni.
– Rend-szerető és rendszerezőnek is tartalak. Egyrészt a megszerzett tudás és tapasztalatok között folyamatosan kis kötéseket végzel, amit simán felülírsz, ha már másképpen látod. Ez egyfajta hajlékonyság ill. rugalmasság is. Igyekszel mindig felülről rálátni az összefüggésekre, ami azért tud változni, mert ha még magasabbról tekintesz rá, akkor új fényben látsz meg dolgokat – ezért a felülírás. Mindezt úgy látom élvezed is csinálni.
(Minél „magasabban” van ez a figyelem, annál kevésbé merev. Oldottabb és lágyabb a tudás ott.. szerintem, ezért a hajlékonyság.)
– Tisztaságot tapasztalok és élek meg, ha veled vagy nálad vagyok. Gondolok itt a pontos megfogalmazásaidra, kifejezéseidre, de megosztani kívánt tudásodra is. És persze az otthonodra, környezetedre az általad kínált ételekre, az énekhangodra is gondolok. Igazából mindenre, ami téged körül vesz.
– Felebaráti szeretet teljesen áthatja a konkrét emberi kapcsolataidat. Ami abból fakadhat, hogy tiszteled a Jóisten teremtményeit és ezért jót kívánsz nekik is, ami konkrét tettekben mérhetőek: a gondoskodás magasszinten áll nálad, ami szeretet nélkül tuti nem valósulna meg. Tehát, hogy kitartóan és folyamatosan vigyázol és gondoskodsz. Ez számomra hatalmas alázatot mutat és tanít.
–Életöröm van benned, nem kevés (szerencsére), ami tulajdonképpen teljesen természetes „hozadéka” a fentről vezettetésnek. Fantasztikusan tudsz örülni, lelkesedni dolgoknak, és emögött szerintem egyfajta bizalom is van az élettel szemben, hiszen ha ön(én)-feledt vagy ebben az örömben, akkor nem akarsz kontrollálni. Elengeded az ént és cserébe kapsz egy hatalmas, várakozáson felüli derűt, ami elsöprően nyilvánul meg belőled.. és tovább terjed.
– És nagy benned a megosztás szándéka és képessége – a tudást, a jót, ezt a derűt. Mindent, amit a Jóistentől „szereztél be”, hiszen te már tudod, hogy ha az Istenit osztja meg az ember, akkor fura mód nem kevesebb lesz, hanem egyre több.
(H.K.M.)
—oo-o-oo—
—oo-o-oo—
„Mesevilágban” élsz, a szó legjobb értelmében. Úgy tűnik, a mese az igazi közeged, hálás vagy érte, hogy rátaláltál, őrzöd, ápolod ezt a kincset. A benne rejlő tudást az életed szerves részévé tetted és szívesen átadod az arra jelentkezőknek.
Mindeközben nem menekülsz el a való világtól, látod azt is, kiveszed benne a részed, nagyon is két lábbal állsz a földön.
Mind a csoportjaidat, mind az életedet lelkesedés hatja át. Amit csinálsz, amiben részt veszel, ott lelkesedsz, ezt kimutatod szavaiddal, testbeszédeddel.
Nagyon tisztelem, hogy a tudásodat átadod, nem tartod meg magadnak. Mindezt nem önjelölt guruként teszed, hanem alázattal, nyitottan más látásmódokra, megélésekre.
Szerintem bátor vagy, mert szinte bárhol kiállsz a számodra legbecsesebb értékek, igazságok mellett, nem hallgatsz a könnyebb utat választva.
Figyelsz másokra, segítesz a magánéletedben és a csoportokban is, és emlékszel az információkra, történetekre, helyzetekre, amiket megosztunk veled. Kedvesen, tisztelettel szólsz mindannyiunkhoz.
Igényed és hajlandóságod van a fejlődésre, az egyre mélyebb önismeretre, tanulásra. Ezért teszel is a gyakorlatban. Gyakran kihangosítod az önreflexióidat, nem titkolod a gyengeségeidet, elmeséled a fejlődéseidet, az életutad részeit. Amit megtanulsz, azt nem a polcra teszed, hanem beépíted, használod.
Figyelsz arra, hogy tiszteletben tartsd a határaidat, bár úgy hiszem, ez nem könnyű Neked. De ezért hajlandó vagy változtatni az életeden és ha nem mindig sikerül, azért sem okolsz másokat.
Nem panaszkodsz. Beszélsz nehézségekről, fájdalmakról, meg is éled ezeket, nem hazudod el, de nem süppedsz bele, folyton keresed a kiutat, a tanulságot, a fejlődést.
Sok szerepet megéltél már életed meséjében, és nem adod fel sem az ördöggel, sem a sárkánnyal vagy boszorkánnyal szemben, megmászol bármilyen hegyet, kiállod a próbákat.
(K.F.A.)
Itt is megköszönöm a visszajezéseket, kedveseim! <3

Leave a Reply
You must be logged in to post a comment.