Csillagmesék® – Vízöntő hava (Jan. 21.– Febr. 20.)

Csillagmesék® – Vízöntő hava (Jan. 21.– Febr. 20.)

Farsang van. Maszkaráskodunk, álarcoskodunk, majomkodunk. Se látunk, se hallunk, se okosat nem szólunk. Mást mutatunk, mint ami alapból vagyunk. Most ennek van ideje!

Igen. A Vízöntő havában minden borul(hat). Elég volt már a szorongató keretekből, fagyból, hidegből. S még ha marad is a tél, lazítunk rajta a magunk módján: tombolunk, szertelenkedünk.
SZER-telen-kedünk!

A szer maga az isten törvény, végsősoron rend. És most megtapasztaljuk, hogy milyen az, ha e nélkül élünk, ha rendetlenek vagyunk. És ez szükségszerű. Hiszen hanem tudom mi a „rossz” honnan tudnám mi a „jó”?  (Teremtői szempontból persze nincsen jó és rossz. EGY-ség van ott, ahonnan jöttünk. A teremtett világ azonban duális, poláris, kettőségekben élünk, ezért aztán időnként kétségeink vannak, s kétségbe esünk.)

Ha sosem váglak pofon, nem tanulom meg, hogy milyen az: bocsánatot kérni?!

Ha sohasem vágsz pofon, honnan tudnám, milyen az: megbocsátani?!

(Csöndben megjegyzem: okosnak elég egy tapasztalás és nem pofozkodik többet sem pro, sem kontra.)

Száz szónak is egy a vége: MINDENT meg kell ismerni ahhoz, hogy ne legyen túl nagy arcunk! Emberek vagyunk, jóravalóak ÉS esendőek.

A Farsangi mulatságok, a szertelen testi-lelki vágyak kiélése segít abban, hogy azok ne váljanak parttalanná, mértéktelenné. (Elfojtásnak nevezik a pszichológiában ennek ellenkezőjét, ha sosem él meg valaki valamit, és abból aztán nagy bajok származhatnak – ahogy thillerekből ezt mind tudhatjuk.)

A természetben is lazulás veszi kezdetét a Vízöntő (keleten: MAJOM) időszakában. A hosszabbodó napos órák hatására enged a föld fagya. Az olvadás következtében jégcsapok képződnek a fákon és ereszek alján, a Balatonon és más tavakon rianás, a hegyekben lavina veszélyeztetheti testi épségünket és életünket.

Az Vízöntő időszak végén már megjelennek a kertekben, a mezőkön a téltemető virágok. Hóvirág, krókusz, tőzike örömködtet bennünket. A fák rügyei ébredeznek.

A téli álmot alvó állatok is mocorogni kezdenek, a medve ki is dugja fejét (febr. 2-án) és ha nem süt a Nap, akkor marad is kinn, mert tudja, hogy közel már a tavasz! Akár átalussza a telet, akár nem, minden állat életfeltételei javulnak a melegedő időjárás következtében.

A négy szent elem közül a LEVEGŐ-höz tartozik a Vízöntő minőség. Neve ugyan a víz elemre utal, ugyanakkor nem csupán a vizek mozdulnak meg ebben az időszakban, hanem MINDEN ERŐ és energia (életerő) áramlásba kezd – akár bennünk, akár kívülünk, akár fizikai testünkről vagy a további energiatest burkokról beszélünk. (Mindannyian matrjoskák vagyunk, nohát! :o) Auránk többrétegű, „kifelé” egyre finomabb burkaink vannak.)

Ezt a nagy szétszóródottságot össze kell ám fognunk! Úgyhogy nyilván senki nem csodálkozik azon, hogy a VÍZÖNTŐ szellemiség BAK lelkiséggel jár együtt! S ebből még az is jön, hogy ebben az időszakban különösen érzékenyek vagyunk épített közegeink (legfőképp a saját otthonunk) állapotára, szépségére, jóságára. Tudják ezt a reklámszakemberek is, ezért aztán az otthon megteremtése (lakáshitel), csinosítása (bútorok, dísztárgyak, puha párnák és takarók, illatosítók), tisztítása (takarítószerek és kellékek), családi tevékenységeket szolgáló szolgáltatások és tárgyak (társasjáték, szórakoztató műszaki cikkek) azok a területek, amelyeken sikerre számíthat a fizetett hírverés.

Ha már a szellemiséget és a lelkiséget megbeszéltük, essék szó a TESTISÉGről is! A Vízöntő fizikai világban való megnyilvánulása az évkörben vele tengelykapcsolatban lévő jegy, az OROSZLÁN.
Miről van it szó? Nos, milyen az oroszlán, mint állat? Hát, nem hétköznapi halandó, hiszen ő az állatok KIRÁLYA! S miért lehet ez? Mert nagyon ERŐS!
Bizony! Rengeteg mesénk van erős hősökkel, akik ugyanúgy kívülről vezéreltek mint a majmok, hiszen IFJAK. Nagyon fiatal korunkban nincs még saját énképük, nem ismerjük magukat. Gondoljunk csak az Erős János-típusú történetekre! (Vagy nézzünk meg egy kisbabát! No ego! MÉG! :o) )
Szóval bennünk is, mindannyiunkban, akik a mérsékelt égöv lakói vagyunk, az erő felbuzog a Vízöntő havában. Lelkesedünk, viháncolunk, tombolunk, sírunk, mulatunk, túl sokat beszélünk. Áradnak érzelmeink rogyásig.

A hullámzó energiák, a kiömlő folyadék (borivás és keresztelés), a sokadalom, a tömegáradat (búcsú, bál, karnevál, felvonulás, stb.), a zápor és az árvíz ugyanúgy mint a sivatag (mert ott is túlteng egy bizonyos minőség: a homok), s a tükröződő, önmagukon túlmutató tárgyak (tükör, zászló, ikon) mind a Vízöntőt megidéző jelek, jelképek.

Jellegzetesen Vízöntő mesei tárgy az élet-halál vize/forrása, valamint a kút mint olyan. Valamint a bőségszaru, mert abból életerő (többnyire élelem) özönlik ki.

Az emberi életfolyamban a 6 hetes kortól 3 és fél éves korig vagyunk a Vízöntőben. Ilyenkor még arcnélküliek vagyunk, nincs egyéniségünk. Most formáljuk azt, az időszak végére alakul ki. A tömegesedés az, amivel foglalkozunk: növekedünk, gyarapodunk fizikai értelemben és szellemileg egyaránt. Érzelmeink hullámzóak, másodpercről másodpercre egyik végletből a másikba eshetünk. Pillanat alatt kész a hiszti, aztán se perc alatt már kacagunk. Utána egy gyors, szívből jövő sírás és megint nevetünk.
Ezen időszakba történik meg, hogy véglegesen kiszakadunk a teremtő egységből. A korszak végére megszületik a szellem-én, az anyagi világhoz kötött ön- és éntudat.

A Vízöntő minőség meditációs mantrája a SATIAN INENAMEN ANANTAM BRAHMA. Brahma az örök igazság és tudás.

Jógafeladat: eke (halászana), fa (tadászana), gerinccsavaró tartás (mátszjéndrászana)

Meditációs terület: légzés- és áramlásfigyelés

Feladatok, lehetőségek: kitartást igénylő cselekedetek gyakorlása és végigvitele, kötöttségektől való fel/megszabadulás, függetlenség megteremtése, újítás, szuverenitás megélése, csoport felé fordulás, legemelkedettebb emberi célokért való küzdés, ellentétek fölé emelkedés, földi nehézségtől való eloldódás. Érdemes most hosszú lefolyású dolgokban benne lenni.

Amikor rendetlenségben élünk, az hosszú távon nem jó nekünk. A visszarendeződés időnként igen nehezen mehet. Ezért aztán olyan mesét választottam, mely ebben, a forráshoz való visszatérésben segít bennünket. Kriza János CSÓKALÁNYOK című történetével emelkedtünk a magasba, képletesen az Életfán. Hiszen alsó, középső és felső világot is bejár hősünk, míg távolra szakadt testvéreit megtalálta, s hazavezethette. Legyen velünk is így! Értünk is jöjjön el a testvérünk, ha bajba keverednénk! Vagy még inkább: legyünk mi azok, akik másokat hazakísérnek a Teremtő ölelésébe.

Áldás.

Források:
Az esztendő köre – Örökség Alapítvány,1999
Javas évkönyv 2017 – Symbolon Intézet
saját jegyzetek 30 évre visszamenőleg

Leave a Reply

Your email address will not be published.