Csillagmesék ® – KOS hava (márc. 21.– ápr. 20.)

Csillagmesék ® – KOS hava (márc. 21.– ápr. 20.)

Kezdet, elindulás.

A tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21.) az esztendő világos felébe érünk. Nappalaink hosszabbak már mint éjszakáink, s ez az arány csak nő, csak nő, csak nő. A fényesedő világ és a melegedő időjárás hatására földből, magból, rügyből kipattannak a növényi lét csodái. Sziklevelek friss zöldje üdíti a szemet, virágok sokaságának színe és illata gyönyörködtet bennünket. Kiszabadultunk a tél szorításából.
Az állatvilágban is nagy a pezsgés. A vándormadarak nagy része már visszatért, s mindeneknél kezdetét veszi az udvarlás időszaka.
Mi emberek vágyunk a szabadba, s lelkünk kitárulkozni kíván. A húsvéti készület (MINDIG a Kos-havába esik a feltámadás/újjászületés ünnepe) módot ad a külső-belső környezet tisztítására. Testünket böjttel méregtelenítjük, lelkünknek jólesik a nagytakarítás, a kutak és források megtisztítása. Szellemileg a nagyböjt ideje lehetőséget ad a szellemi rendeződésre is. Ilyenkor a szórtság (szórakozás) kerülése, az összpontosítás, az ima és meditáció segít bennünket abban, hogy emberül éljünk.

Nagypénteken festették régen a lányok a monyokat (mony = tojás). Hímes tojást adott az eladó lány hajdanán annak a legénynek aki udvarolt neki, s aki eljött (barátaival), hogy meglocsolja őt Húsvét hétfőjén. Gyermeklány, asszony, öregecske nem kapott locsolást. Csak a felnőtté érett szűzeknek, az eladó lányoknak járt ki ez. És háromszor öntötték a vödörből a vizet három különböző testtájékra: a fejre a szellemiség élesztéséért, mellkasra/szívtájékra az érzelmek megújulásáért és méhtájékra, hogy termékennyé váljanak a lányok.
A férfi locsol, s a tojás hímes lesz ha megtermékenyült. HÍM-es, mert már benne van a férfi magja. A tojás megfestésével, hímesítésével jelezte a leány a legény felé, hogy immár kész megtermékenyülni, magát áldozatra adni, hogy testében érlelje-növelje a magzatot, a jövőt, az életet, hogy fészeknyi gyermek édesanyjává váljon.

A Kos havában ünnepeljük a női termékenységet, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját (márc. 25.). E napon fogant meg Jézus anyja, Mária. Innentől számítva 9 hónapra, dec. 24-én van Karácsony, Jézus születésnapja, a kerecsensólyom (fénymadár) reptetése.
A női termékenység nem csupán az emberi, de valamiképp az egész világ termékenységének a kulcsa.  Ezért mi nők a ciklusunkat áldásnak tekintjük, s megünnepeljük holdvirágzásunk idejét csenddel, meditációval, imával. A testünkből távozó értékes nedvet, vérünket felajánljuk magunk, családunk, szeretteink, az egész világ jóllétéért minden hónapban. Ily módon tápláljuk megvalósítandó terveinket, megélni szándékozandó vágyainkat, és segítjük a nekünk fontos emberek folyamatait is. Így aztán ha fizikai síkon nem is, szellemi-lelki síkon minden évben több (akár 12-13) világszép „gyermekeket” hozunk világra. Minden Nő termékeny lehet ily módon, ha nem is szül, s nem nevel kisdedeket.

Az, hogy a Kos havában vagyunk, az a háromrétegű emberi világkép szellemi szintjét jelenti. Ennek a mentalitásnak a megjelenéséről a fizikai világban az évkör szembenlévő jegye (tengelykapcsolat), a MÉRLEG vall nekünk. Ezért van az, hogy a Kos kiegyenlíteni törekszik a „számlát”, hogy így mondjam. Igazságot, s rendet akar teremteni. Hogy ezt harc által tervezi, az lénye lényegéből jön (a jegyben otthon van a Mars bolygó, s erőben a Nap). S hogy ne váljon pusztítóvá az az erő, ami ilyenkor bennünk van, arról a Kos-szellemiséggel együttjáró HALAK lelkiség gondoskodik: lehűti a tüzes Kost a vizes Halak minősége. (Emlékeztető: az egyes szellemiségekhez tartozó jegyeket a az ún. misztikus zodiákusból tudhatjuk.)

A Kos havában mindannyian kicsit kosok vagyunk. Kifelé, felfelé törekszünk, ennek van ideje és ehhez kapunk testi-lelki muníciót, bátorságot, harckészséget, akaraterőt Természetanyától.

Keleten a Kos minőség megfelelője a KUTYA. Ő a jó megtartó erők képviselője, akit hűség, kitartás, lojalitás jellemez. S bizony, minden évben hűségesen eljön a tavasz ideje!
Meséink gyakori szereplői a kutyán kívül a farkas és a griffmadár, akik holdház értelemben jelenítik meg ezt a minőséget. A FARKAS a szabad, természetes élet jelképe. Negatív oldala a somfordálás, kegyetlenkedés. Leginkább a buta és gonosz erők jelölőjeként találkozunk vele. (Lásd pl. a Kismalac és a farkasok című mesét!) A GRIFF az alvilágból a felsőbe röpíti a mesei hősöket (Pl. Fehérlófia). Így aztán a felfelé vivő erők megjelenítője ő. Alulról felfelé való mozgásával a Nap erejének és a természeti erők feltörekvésének megidézője.

Az emberi test mikro-zodiákusán belül a FEJ tartozik a Koshoz. Bizony fejjel megyünk a falnak ebben a hónapban sokszor (faltörő kos!!!). Akaratosak, makacsak lehetünk, folyton harci készültségben érezzük magunkat, jogos(-nak gondolt) igazunk kivívása érdekében bátran, sőt akár vakmerően belemegyünk helyzetekbe, önmagunkat sem kímélve.

Az emberi életfolyamban 7 éves kortól 10 és fél éves korunkig vagyunk Kos minőségben. Ekkor ébred szellemünk. Ilyenkor csodálkozunk rá apánkra, a tőle származó szellemiséggel töltekezünk, ő idézi meg számunkra az égi és földi események közti harmóniát. Kifordul tehát érdeklődésünk az anyai közegből. Öntudat és akarat egyként a fény erejének szolgálatába állnak ebben az életszakaszban.

A Kos havában javasolt ászanák a következők: íjtartás (dhamrászana), gólya (bakászana) és tevetartás (ustrászana). A Csillagmesék® jógával műhelyben HARCOS PÓZOKat végeztünk. Mesénk pedig Az aranygyapjas kosok volt, e szent beszély alapján ismertük meg és bontottuk ki a Kos minőségét. A mese itt olvasható: https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/varazs-mesek/az-aranygyapjas-kosok

A Kos időegység meditációs mantrája az AHAM BRAHMA ASMI, „Én vagyok Brahma!”.
Ez a mantra ismerősen csenghet, mert nagyon hasonlít a Skorpió időszak mantrájához, mely így hangzik: Aham brahma, vagyis „Brahma vagyok”!. És mennyire más ez a két mondat! A Kos mantrában érzékelhető a minőségre jellemző önérvényesítő akarat, mely bátran és szégyenkezés nélkül azonosítja magát a legfelsőbbel. 🙂 „Én vagyok Brahma!”. Nos, hát legyen így! Érezzük is át ezt ebben a hónapban! Jöjjünk ki a tél szorításából végleg, szellemi, lelki és fizikai síkon egyaránt!

Minden halálból, áldozatból Élet fakadjon! ÁLDÁS.

(Az indítókép jobb oldalán Dávid Júlia „Tavaszi szél vizet áraszt” c. alkotása látható)

Források:
Az esztendő köre – Örökség Alapítvány,1999
Javas évkönyv 2017 – Symbolon Intézet
saját jegyzetek 30 évre visszamenőleg

Leave a Reply

Your email address will not be published.